Legutóbb írtam arról, hogy mik a tervek, most pedig a napokban adódott alkalmam rá,hogy összegezzem magamban hol is tartok éppen, mik az aktualitások. Egy régi-új barátomnak hála szedtem össze a gondolataimat, ezúton is köszi T.! Kaptam tőle bátorítást, hogy meséljek magamról, éppen rá is értem és jól is esett összegezni, kifejteni az aktualitásokat. Hasznos lehet ez a kis összegzés azoknak is, akik talán nem olyan mélyen/régóta ismer. Ilyen az, amikor az ember nem csak két mondatban válaszol arra a kérdésre, hogy "miújság, hogy vagy?" :D Úgy érzem a jelenlegi életem három téma köré csoportosul: mozgás, önfejlesztés, kreativitás.

Mozgás témakörében: régi új hobbiként visszaköszöntött a tánc. Tizenévig jártam kölyökkoromban néptáncolni és volt egy 7-8 éves szakasz, amikor a tánc dolgot kb egyáltalán nem műveltem/ápoltam. De tavaly év eleje óta elkezdtem megint, bár teljesen más irányban: hiphop/break a stílus amit próbálgatok újabban. Szokatlan, sőt sokszor érthetetlen még számomra a tánc mentalitása, általános lelkülete. Régen elképzelni se tudtam volna, hogy rendszeresen ezt a stílust gyakoroljam. Ma már egész más a hozzáállásom, és tanulságos felfedezés magamnak, hogy egész komoly önismereti értéke is tud lenni egy jól sikerült táncórának - még akkor is ha hiphop. Sok még mindig benne a kihívás, de szerencsére az élvezet is. Majd egyszer kifejtem mire is gondolok részleteiben, de az külön írást érdemel.
Másik ide kapcsolódó dolog, hogy elkezdtem aktívan tenni érte, hogy gyerekkori/bakancslistás álmaim realizálódjanak és a kaszkadőr suli után, a sztereotípiákat sutba vágva elkezdtem torna órákra járni. Mert igenis el lehet kezdeni a tornász karriert akár 25 évesen is. És lehet, hogy sokkal lassabban, csúnyábban de akkor is van lehetőség egy rundell szuplé kivitelezéséhez vagy lassan de biztosan lenyújtani a spárgához. Leginkább a tornás dolgoknál szokott (számomra is meglepő módon) eszembe jutni, hogy csak egy életem van és ha vágyom rá, hogy egyszer, valaha meg tudjam csinálni ezeket az elemeket, akkor bizony most kell megdolgoznom érte.
Tánc és torna: ezek a rendszeres mozgásos alkalmak, vannak alkalomszerűen más próbálkozások is, hogy el-el megyek néha kontakttánc vagy mozgásmeditációs órákra, workshop-ra ha éppen úgy adódik. Vagy néha konditerembe hogy a másik véglet is meglegyen, szeretném hogy szelvényezett és kidolgozott izomzaton legyen. Szerintem jó úton járok efelé. Jelenleg a munka mellett/helyett ez kap legnagyobb hangsúlyt és figyelmet az életemben.
Kiegészítésként ide sorolnám még, hogy járok egy gyógytornász lányhoz masszíroztatni magam havonta egyszer, bár ennek inkább élvezeti értéke van. Szintén elégedettséggel tölt el, hogy sikerült ezt a szintet elérnem, jópár éve ez is rajta volt a kis listámon, hogy elérjem ezt az anyagi biztonság szintet és beleférjen az efféle luxus.

Önfejlesztés alatt azt értem, hogy úgy alakítottam az életemet: beleférjen az olvasás :)
Nagyon szeretek olvasni és hát sajnálom, de én már csak ilyen régimódi vagyok, hogy könyveket. Papíron! Idén eddig 7 könyvet olvastam el, igyekszem tartani a havi 1 kötetet. Jó, ez nyáron valljuk be nehezebben megy…
De most, hogy jön a tél, a lassulás és elmélyülés időszaka, megint és bizonyára könnyebben találok én is időt neki. Kincsővel meg is állapodtunk, hogy havonta egy, dedikáltan olvasós hétvégét tartunk majd. Az olvasott könyvek tartalmát tekintve elég vegyes, hogy miket fogyasztok: scifi, utazásnapló, történelemkönyv, életbölcseletek. Mindig valami más, lényeg hogy szélesítse a látókört.
Egyre gyakrabban foglalkoztat mostanában a külföldre költözés gondolata, legfőképp' kíváncsiságból. Hogy megállnám-e a helyem egy másik országban, tudnék-e ott is barátokat és munkahelyet szerezni, közösségekbe beilleszkedni, milyen lehet más nyelven napi szinten beszélni, gondolkodni. Persze az is benne van jócskán, hogy kicsit kezd elegem lenni az itthoni helyzetből, a kilátástalanságból és a financiális senyvedésből. Lassan 10 éve már hogy Budapesten élek, ami tök jó és szeretem is a maga módján még mindig a várost, de megérett bennem a  "mehetnék" , a vágy egy nagyobb volumenű környezet változásra.
Az utazást is ebbe a témakörbe sorolnám. Bő két hét múlva megyünk Barcelonába és egy utazásnak mindig elég erős hatása van rám, valami tanulságot mindig hazahozok magammal és most is nagyon várom, hogy ez megint megtörténjen. Persze egész más így, hogy együtt utazunk, de a tanulság részen ez nem változtat.

Kreatívkodás: ha már a munkában nem, akkor muszáj máshol kiélni magam!
A blogolás rehabilitáció alatt van, régen sokkal gyakrabban csináltam és az igazat megvallva hiányzik.
Szeretek írni, de az elmúlt egy évben eléggé kikerült a figyelmemből. Szóval ez jelenleg még csak vágy, amin igyekszek alakítani hogy szokás és rendszer legyen belőle. De az se baj, ha így marad és alkalomszerű érzelem/gondolat túltengés lecsapolásának eszköze marad később is.
Elkezdett elég erősen érdekelni a vizuális effektek világa, olyannyira hogy hajlamos voltam nagy nehézségek árán felküzdeni a számítógépemre egy modellező programot és szabadidőmben gyakran pötyögök rajta. Munkaidő üresjárataiban is szeretek videókat nézni róla, hogyan és mit lehetne majd otthon csinálni amikor legközelebb nekiülök. Keresek valami online kurzust is, hogy mederbe tereljem ezt a lelkesedést és hasznosítható tudást szedjek fel a sok kísérletezés mellett (helyett?). Nem vagyok még teljes biztos benne, hogy ezt szeretném aktívan és mélyebb szinten is művelni, de nem is kell ráparázni. Most simán csak érdekel, lefoglal, elkápráztat és ez jól is van így.
Analóg kreativitás ügyében pedig van egy titkos projektem, hogy egy közösségi barkácsműhelyben (ami a szomszéd utcában van) egy fából és epoxi gyantából készült ékszert fogok készíteni :) az alapanyagok kétharmada már megérkezett, voltam már a műhelyben is terepszemlén, hogy lássam milyen eszközöket kell még beszereznem.
De valószínűleg neki fogok tudni már látni miután hazaértünk Barcelonából. Ilyet sose csináltam még, de nagyon eltökélt és motivált vagyok - nyilván, hiszen megvan a háttere :P

Mára ennyi, puszipacsipíísz