Mi a baj a munkámmal? Így elsőre azt mondanám, hogy a kollégák. A támogató, és jókedvű légkör az ami elsősorban maradásra tud bírni anélkül, hogy azt érezném: beleroppanok morálisan. Mert fizikálisan kibírok kb bármit. Pozitív ellenpélda: amikor a Borsban dolgoztam, volt nap hogy 16 órát végig…

Miért mindig akkor jut eszembe, hogy blogolni kéne megint amikor nagy a baj? Amikor már odáig jutottam el (megint), hogy elbőgöm magam valami kapcsán. Fuldokolva kapkodok minden motivációs morzsa után, és veszettül keresem az indokokat, hogy miért ne álljak fel és hagyjam itt ezt az egészet.…