Hey yo! Simán csak mesélni akarok kicsit az életemről. Mindenféle ámítás nélkül. Most éppen ráérek mesélni mizu velem, csak mert unom a banánt a munkában és hasznos dolgokka mint pl tanulással sem akarok/tudok most foglalkozni. Meg mert csak régen írtam és mért ne :D nem akarom összeszedni a gondolataimat, simán csak kiengedem magamból, hadd szóljon mindenféle rendezési elv és struktúúúra nélkül. Ami legelőször eszembe jut, hogy mennnnyire de übernagyon boldog vagyok ez a lány mellett. Hát ez valami eszméletlen. Tényleg nagyon jó vele. És nem csak úgy felszínesen, hanem úgy igazán. Meg tudunk beszélni mindent, irtózatosan jók vele az átlag hétköznapok és a különleges események szintúgy. Megélünk együtt mélységeket és magasságokat, tudunk beszélni mindenről - detényleg mindenről - és olyan.. kerek vele így a világom. Tökéletesen kiegészít, lenyugtat vagy éppen elgondolkodtat és inspirál. Kívánni se lehetne jobbat. Nagyon szeretem őt és abszolút fenntartható kapcsolatunk van. Szeretném, hogy minél tovább az életem aktív részese lehessen és azon munkálkodunk, együtt és külön külön is hogy ez megvalósulhasson.Írhatnék még rengetegsok nyáladzást és mind igaz is lenne: de a lényeg, hogy megtaláltam Őt. Végre, és sunshine happiness - minden nap!

Azt viszont tudjuk, hogy a lélek nyughatatlan, az agyad megoldandó problémákra szomjazik folyton, szóval van most más az életemben ami feszültséget okoz. Munka. Hivatás? Mennyire szabad és mennyire kell komolyan venni a munkát? Mondanám, hogy semennyire, de ez láthatólag engem is frusztál hosszútávon. Vagy csak bemesélem magamnak, ezt most még én magas se tudom pontosan melyik az igaz. Mert én aztán ollllyan boldogan és teljességgel szarok bele ebbe az egészbe, hogy még! Pláne azóta, hogy Dóri elküldte az év cikkjét, ami messze a legnagyobb hatással volt rám már hossszú hosszú ideje. (link: https://tldr.444.hu/2019/04/02/a-munkank-lett-az-eletunk-es-ebbe-halunk-bele) Kötelező olvasmányként vezetném be!

Közben elkalandoztam kicsit és pár órával később folytatom innen a gondolatsort. Így megy ez, éljen soká a #ygen. Szóval munka, vagyis jelenleg inkább a kérdés, hogy hogyan lehetne elkerülni. Nem tudom rá a választ, sokat vetyengek ezen mostanság, hogy merre legyen a továbbiakban, élevezzem-e vagy inkább mennél jobban próbáljam kivonni magam az egészből. Jelenleg az tűnik a legésszerűbb megoldásnak, hogy kitanulok egy keresett menő szakmát - pl data scientist - amivel jól lehet keresni és szabadúszóként vagy félállásban bőven eleget tudok keresni ahhoz, hogy az időm másik felében valami teljesen mással tudjak foglalkozni: valamilyen formában mozgással. Táncolással lehetne többet foglalkoznom, gyakorolni, edzeni, erősíteni ahhoz hogy később akár ez legyen/lehessen az egész életem. Ha éppen ezt akarom majd. Gondolkodtam már ratja sokszor, milyen lenne ha edző lennék. Vagy simán csak hogy elérhessem az álmaimat és szuperhős lehessek, olyan képességekkel amit egy földi halandó képtelen megcsinálni. Vagy egy rééégóta dédelgetett álom valóra válása: bringafutárkodás. Lehet őrültség, de én akkor is akarom. Mindegy, lényeg hogy idő kell és ezt az irodai munka egyáltalán nem teszi lehetővé, ki is van a faszom tőle rendsen.

Az a dilemmám, hogy túl sok mindent akarok csinálni most sem enyhült, max változott hogy mik közül nem tudok/akarok választani, bár egyre ritkábban és kevésbé szélsőségesen változik az érdeklődésem. Amik jelenleg lefoglalnak: talajtorna/akrobatika, break/hiphop tánc és ehhez erőnlét + kidolgozott test, siklóernyőzés, szörfözés, slackline. A sorrend kb lefedi a prioritást is.
Ami még újdonság, hogy megjelent a fejemben egy kósza gondolat ami azóta is egyre többször és élénkebben jelenik meg a képzeletemben: mi az amivel IGAZÁN szívesen foglalkozok + kihívás is van benne + megoldaná a munkapara dolgokat. És ezen a gondolatsoron végigvezetve jutottam el oda, hogy mennnnyire de überfaszakirály lenne ha kiköltöznénk egy önfenntartó tanyára és alpaka farmunk lenne. Lehet most röhögsz, de én komolyan mondom. Már elkezdtem pár lépést megtenni az ügy érdekében: kutatást végezni. Neten és élőben is megnézni hogyan is alakulnak az alpaka tenyésztők mindennapjai.Szóval elképzelés az van, egyszer talán írok arról is, hogy miért is tűnik ennyire vonzónak. Mára ennyit, léptem, csá