Ciao tutti - vagyis üdv mindenkinek!

Egy jó félévre eltűntem - de higyjétek el nekem jó okom volt rá.

Munkahelyváltás - kétszer is, költözés - szintén kétszer,

de ami minden történésnek az eredője, hogy megtaláltam a Nagy Őt.

Életem szerelmét, a Nőt, akivel hátralévő életemet akarom eltölteni.

Leendő gyermekeim anyját, boldogságom forrását és a Társat, aki mellett otthonra és békére találtam. Eltűnésemnek oka az, hogy minden lehetséges időmet Vele töltöm

és emiatt a jövőben egyre-egyre kevesebb időt szándékozok tölteni a virtuális térben és

minél többet az Ő társaságában.

Visszatérésemnek oka, hogy megint lett munkám és hát… ráérek. Van, ami nem változik.

Az elmúlt félévben sem szerettem meg jobban a munka világát és egyre inkább világosodik előttem,

hogy mindaddig ez így is marad amíg napi 8 órában kell ülni egy helyben,

egy valamilyen (tökmindegy mennyire is menő) irodában. Csabinak igaza volt: "Döme neked a munkahellyel csak két bajod van; hogy munka és hogy hely."

De! Van haditerv, hogyan fog tudni ez majd idővel változni, meg hát amúgy is: ez csak munka.

A legfontosabb, hogy legyen szeretet és egészség. Az pedig bőőőven van mostanában - hála Kincsőnek :)

Most csak be akartam jelentkezni, hogy még élek

és elmesélni mire fel voltam ilyen sokáig oda.

Rövidesen írok majd részletesebben róla / rólunk, a kis életünkről,

hogyan alakult az idővel és változik azóta a helyzet.

De előre mondom: csak jót fogok tudni mesélni

píszáut